Szánteri

  http://szanter.blogspot.com/2011/12/osszefoglalo-2011.html

Boldog Új Évet!

Amerikai törpemalac.

Három nap alatt megtapasztaltuk,hogy mennyire aranyos tud lenni egy malac.  Először nem tehettük ki az udvarra mert a Cipó macskánk annyira féltette kölykét,hogy megtámadta a malacot.   Nyúlházba tettük a malackát és mikor megismerkedtek akkor engedtük szabadon az udvarban. Nagy élmény volt látni, hogy az idegen állatok  hogy viszonyulnak egymáshoz!  

Busszal utaztam a hozzánk közeli Orosházára. Megnéztem mikor indul visszafele a buszom.

Dolgom befejeztével visszaértem 9 előtt 6 perccel a busz indulása előtt 6 perccel. Kicsit fura volt, mert senki nem állt a megállóban. Lehet, hogy azért késik,mert távolsági járat. Ácsorogtam egy ideig, majd gyanús volt a dolog, elmentem az információhoz.

Érdeklődöm, hogy a 9 órakor Szentes fele induló busz, még nem jött, vagy már elment?

Kicsit értetlen pofa, nem tudja.

Itt tetszett lenni időben?

Igen itt.

Jól jár az órája?

Gondolom.

Egyeztessük össze!

No? Nézzük.

Egy perc eltérés volt.

No akkor azt tudom tenni,hogy visszanézem,hogy mit rögzített a kamera.

Jó, tessék megnézni!

De tessék már megérteni! Én csak azt akarom tudni, hogy elment vagy még nem jött a busz!

Kicsit nézett maga elé a dolgozó és közölte velem: hát igen, kilenc előtt kicsivel elment a busz.

Már nem volt érdekes, hogy mennyivel előtte voltam ott.

Gondoltam, gyorsan el innen!

Ez szörnyű.

Meggyanúsítottak. Nem a busz indulása volt a lényeg, hanem az, hogy igazat mondok-e?

Bő kettő óra állt rendelkezésemre a másik busz indulásáig.

Időm engedte, tehát fél órával az indulás előtt ott voltam a megállóban.

Jött kettő ember és sokáig tanakodtak a buszindulást jelző tábla előtt.

Hallom mit beszélnek. Ez szörnyű, hogy, négy és fél órát kell még várni.

Na, valahogy kibírjuk

Az idősebb ember alig tud menni, annyira fáj a lába..

Leül mellém az idősebb és beszélgetünk.

Képzelje lemaradtunk a Pesti buszról és majd 13,30-kor megy a következő.

Kiderült ők is úgy jártak, ahogy én.

Hát igen. Elment hamarabb a Pesti.

Így jártunk!

Finom csemegét készítettem az este. Beépített cserépkályhánkban befűtöttünk és mikor elégett a fa, a tűztérben hátratoltam a parazsat és betettem az almákat.
25 perc után kivettük és izgalommal bontottuk ki. Gyönyörűen megsült és isteni finom lett.

Megmostam az almákat és hegyes késsel kiszedtem a magházat. Darált diót és kevés cukrot összekevertem és az almákat megtöltöttem. Az ujjammal jól megnyomkodtam és így sok töltelék fért bele.
Becsomagoltam alufóliába és betettem sülni.
Mi melegen ettük, de szerintem hidegen is nagyon finom.
Könnyű zamatos esti csemege.

Csoda, hogy túlélte!

Karesz onnan jött, ahonnan már sok hasonló állapotú és sorsú társa is, Szentetornyáról. Tipikus, bálamadzagos történet. Őt nézve könny szökik az ember szemébe, kínnal teli rövid kis élete, hosszú hetek szenvedése, amit átélt segítség nélkül, élelem nélkül! Még talán egy éves sincs, pici korában madzagra kötötték, majd amikor az mélyen a húsába vágott, még egy madzagot kötöttek rá, biztos, ami biztos, „innen élve nem szabadulsz"! Nem tudni hogy, de megmenekült, az utolsó pillanatban történt…

Módosítás: (2011. október 30. vasárnap, 13:19)

Piroslik a föld a csutkától, kukoricaaratás után.

 Mennyi jó tűzrevalót beszántanak. Nagy kár,

hiszen sok ember fagyoskodik a hideg lakásokban. 

Bizony mi kihasználtuk a szép őszi időt és megint szedtünk egy kocsival.  Ez már a harmadik forduló.

Van egy csodálatos cserépkályhánk és nagyon szereti a csutkát is!

Fáj a szívünk, mert a hasznos tüzelőt nem a kályhákban használják fel, hanem beszántják.

Majd a téli estéken a kályha mellett, jó lesz visszaemlékezni erre a szép őszi napra!

Arról nem beszélve, hogy nem csak mi, de még a kis Rábánk is örült a kirándulásnak! 

Különleges tyúkunk van. Ő nem marad a tyúk udvarban,mert mindíg a közelünkben akar lenni. 

Felrepül a vállunkra,vagy mellénk ül a padon. Még napozni sem lehet tőle nyugodtan,mert azonnal oda jön. Férjem ácsolta a tetőt és  oda is fel ment, még a malterba is bele állt. 

Nem fél a kutyáktól sem, pedig nagy méretűek. Sokszor egymás mellett alaszanak.

Mindíg nagyon örül mikor haza érkezünk. Leengedi a szárnyát és legugolva körbe-körbe totyog és kedves hangokat ad. 

Engedi,hogy megfogjuk és meg markolásszuk a combját.

A tojató ládája is épp ezért nem a tyúk ólban van, hanem a felső udvarban.

Soha nem láttam eddig,hogyan tojik meg egy tyúk. Mellé ültem és kivártam egy tojást.

Nagyon érdekes és nem lehet kellemes. Szerintem szegények megszenvednek minden tojásért!

Érdemes megnézni a videót. 

 http://www.youtube.com/watch?v=cIOCyLmYAoY

Ez volt az első közeledése. Vállamra repült a tyúk udvarban. 

 Így kerül a csirke az asztalra! (Nálunk)

Egy faluban lakunk csak nem egy hejen fiamékkal. Kedves apró meglepetésekkel lep meg,ami másoknak nem jelent semmit. Többször előfordult már,hogy telefonált: gyorsan menj ki és nézd meg mennyire gyönyörű a naplemente!

Nekem ezek a gesztusok mindennél többet érnek! Boldog vagyok,hogy ijen gyerekem van.

Gréta és testvére nagyon szeretik az állatokat. Imádnak biciklizni és naponta látom ezt az igazi ember- állat barátságot. Ők szomszédjaink és boldog vagyok,hogy ezek a gyerekek állatszeretetre lettek tanítva.  Pöszmi egész nap képes sírni és ugatni mikor nincsennek othon  a gyerekek. Elég rendesen kiidegeli a szomszédokat. (engem nem)

Készítettem egy videót Grátának, aminek nagyon örült,talán sikerül felrakni ide is. 

Ez a liszt olcsó és tökéletes.

Másnap reggel így néz ki a kovász.

Megkelt a tészta. Formázom és beleteszem a cserép edénybe.

Mintázom pengével a tetejét.

Csodás a kenyérbél.

Ebből a lisztből készítettem.

Ugye nem untátok meg a sok fotót?  Kértek még?

Pami nagyon ügyes volt az első alkalommal. Féltem,hogy rohanni fog és megrántom a nyakát, de hihetettlenül okosan,óvatosan sikerült az első sétánk. Zsömi a kutyánk elkezdett ugatni Pami látványától és akkor kicsit megrémült: Az első fotó akkor készült.

Ez pedig a nyári lak.

SzILASI-HORVÁTH bejegyzésére reagálva!

Hát nem csodálatos?  Mostanság nagyon ritkán lát ijen gyönyörű munkát az ember.

Férjem álma is megvalósult. Gyönyörű táskája lett és nagyon boldog. 

youtu.be/UmatL75dO3c

Érdemes megnézni! Nagyon elgondolkodtató!

Köszönöm mindenkinek a kedves és vicces neveket!

 Nekem a Cipő és a Kovász tetszett legjobban.

Köszöm azoknak,akik a saját cicájuk emlékére nevezték volna el!

Pont ez adta az ötletet!. 

Jázmin életét figyelemmel kísérhetitek!

     Az Ö emlékére. Ezen a fotón egészségesen.

és már betegen.

Szegény Jázmin kettő hétig volt távol.. Nem tudjuk mi történt vele.
                                         Csont soványan tért haza, és nem élte túl.

A legkedvesebb macskánk volt!